A mellnagyobbításomtól számított
harmadik hónap elteltével került sor újabb kontrollra. A doktor úr szokás
szerint elvégezte a szükséges vizsgálatot, illetve érdeklődött afelől, hogy van-e valamilyen panaszom.
Körülbelül a kontroll előtt két héttel vettem észre,
hogy mindkét mellem esetében a heg mentén kitapintható egy-egy icipici
csomócska. Mivel fogalmam nem volt róla, hogy ez normális-e, vagy sem, így
kedves sorstárs Barátnőmnél érdeklődtem első körben, hogy ő tapasztalt-e
hasonlót.
Mikor elmondta, hogy igen, ő pont ugyanezt tapasztalta néhány nappal
ezelőtt, megnyugodtam, de azért nyilvánvalóan jeleztem a doktor úrnak, mivel
nem tudtam, mitől lehet. A doktor úr megnyugtatott, hogy azok a kis csomócskák
csupán a varrat részei, ott „varrta el” úgymond a belső varratokat, melyek 3-6
hónap között szívódnak fel és tűnnek el teljesen. Tehát, aki esetleg ilyesmit
tapasztal, az ne rémüljön meg, teljesen normális.
 |
| Sokakat hagyok kételyek között, akik nem tudják eldönteni, megcsináltattam-e vagy sem. |
Összegezve a legjobb
élmény – így lassan négy hónap távlatából – számomra, hogy azok, akik
kifejezetten nem tudnak a beavatkozás megtörténtéről, illetve akikkel újonnan
találkoztam időközben, nem feltételezik, hogy arra sor került. Néhány
találgatással találkoztam csupán, ami annak köszönhető, hogy viszonylag vékony
vagyok, ehhez képest (már) nem vagyok lapos (ez szó szerint így hangzik el).
Az
olyan érdeklődőket, akikre nyilvánvalóan nem tartozik, általában „kételyeik
között” hagyom, ők abszolút nem tudják eldönteni. Köszönhető ez annak, hogy a
doktor úr abszolút és maradéktalanul eleget tett annak a kezdetektől
hangoztatott kérésemnek, hogy természetes melleket szeretnék. Ezt teljes
mértékben megkaptam, ha tükörbe nézek, szép, formás, arányos, de mindenekelőtt
természetesnek ható melleket látok.
